Gyakran előforduló hibák 1. rész

avagy foglalkozzunk-e a kerékpárunkkal, ha épp nem működik rajta valami

     Korábbi cikkünkben foglalkoztunk, hogy a karbantartás mennyire fontos, lássunk néhány részletet. Jó néhányan úgy vannak a kérdéssel, megvettek egy kerékpárt, használják, és azzal ezen felül nem igazán törődnek. Elmaradnak a karbantartások, elmaradnak a tisztítások, egyébként is elvan az reggelig, amíg munkába megyek a szabad ég alatt is. Ebben a cikkben kicsit kivesézzük, milyen buktatói vannak a kerékpárunk elhanyagolásának.

     Azt talán nem kell bizonygatni, hogy a kerékpár sem örök életű, a forgó-mozgó részek kopnak, a fém alkatrészek rozsdásodnak. Talán azt sem kell bővebben kifejteni, hogy egy-egy sérült alkatrész a működése közben akadozhat, a funkcióját nem fogja 100 %-ban betölteni. Azt viszont talán kevesebben hiszik el, hogy egy - egy ilyen alkatrész a kerékpárunkon azon felül, hogy a kerékpározás élményét, a tekerés minőségét jelentősen rontja, azon felül balesetveszélyes is, valamint bizonyos esetekben további meghibásodáshoz vezethet. Egy időben felismert, és kijavított hiba a kerékpár használati idejét jelentősen megnöveli.

Lássuk néhányat részletesen.

A felniszalag

     A felniszalag talán a legkevesebb figyelmet kapott alkatrész a kerékpárunkon. Gyakorlatlan fül első hallásra kérdezheti, mire való ez az alkatrész egyáltalán. A kerék felépítéséből kell kiindulni. A kerékagy, és felni maga küllőkkel van összekötve, melyeket a felni felől csavarok erősítenek fel. A csavarok a szimpla keréknél a felni felületén kidomborodnak, a duplafalú felniknél viszont csak a lyukak látszónak, ahol lehetőségünk van a csavarokat behelyezni, és felcsavarni a küllőre. Ezek a belső gumira sérülés veszélyt jelentenek, ezért ezeket szükséges őket eltakarni. Amennyiben nem tesszük, és nem is foglalkozunk a kérdéssel megfelelően, bizony rendszeres defektnek tesszük ki a belsőt. Ez a dolog egyik része. 

     A felniszalagnál persze nem csak arra kell figyelni, hogy legyen, hanem megfelelően is legyen a helyén. A felni közepén fusson, a csavarokon, vagy a lyukakon, azokat eltakarva. Ehhez mindig a megfelelő méretű szalag használata kell. Manapság kapni lehet az un. öntapadós felniszalagokat is, amelyek sokkal könnyebbek, ellenállóbbak, és az öntapadó felületnek köszönhetően nem is mozdulnak el a felnin. Amennyiben ezt a részt kipipálhatjuk, megfelelő, akkor egy defekt esetén biztosak lehetünk, hogy az nem a felni felől keletkezett, hanem kívülről.

A bowden

     Sok sérült, törött bowden házzal közlekedő kerékpáros van. Emellett gondot okozhat a nem szakszerűen szerelt, túl rövidre, vagy túl hosszúra vágott bowdenház, vagy a nem megfelelő helyre fűzött bowdenház.

      A sérül, vagy törött bowdenház a bowden mozgását akadályozza, amely a nehezebb mozgás következtében funkciójában is, és anyagában sérül. Nem megfelelő váltás, extrém nehezen behúzható, vagy kiengedhető fék. A nem megfelelő méretre vágott bowdenház, vagy a nem megfelelő helyre fűzött a bowden sérülékenységét növeli. Amennyiben a bowden sérül, tehát a bowdent alkotó fémszálak eltörnek, szintén az előbb tárgyalt hibajelenséget okozhatják, kivételes esetben akár teljesen használhatatlanná téve a váltót, vagy a féket.

     A bowden mérete, illetve megfelelő helyre befűzése csak az egyik része a helyes működésének. Azon a védő,- lezáró kupakok, illetve végegnek is megfelelően felhelyezve kell lenniük. A rendszer egyszerűen így van kitalálva, és így fog a legmegfelelőbben működni.

A lánc

     A lánc is azon alkatrészek közé tartozik, amellyel nagyon keveset foglalkozunk. Amikor már időnként pontatlan a váltás, amikor hangja van a láncnak már érdemes odafigyelni rá. Amikor már barnás színezetű, rozsda lepte, akkor ki kell mondani, egyszerűen alkalmatlan arra a funkcióra, amire eredetileg ki lett fejlesztve akkor is, ha a bringa még jószerével simán gurul velünk. 

A lánc helyes pozíciójával egy másik cikk foglalkozik.

     A következő, a lánc megnyúlása. Ránézésre ez egészen biztosan nem működik. Ehhez szükségünk lesz egy eszközre, amellyel pontosan látjuk a láncunk milyen állapotban van. Amennyiben a képen látható eszköz pontosan beleesik a láncszemek közé, egészen biztosak lehetünk benne, a lánc teljesen el van kopva.

     Az sem mindegy, hogy a lánc megfelelő méretűre van-e vágva. A lánchossz helyes kiszámítása egy képlet alapján, ami a láncvilla hossza * 0,157 + hajtómű legnagyobb fogaskerék fogszámának fele, +  fogaskoszorú legnagyobb fogaskerék fogszámának fele+2 páros számra kerekítve. Ha túl hosszú, akkor a felesleget egyszerűen levágjuk egy erre kitalált szerszámmal.

Külső köpeny

     A külső köpeny nem csak akkor alkalmatlan már a közlekedésre, amikor a szöveti le van kopva. Időnként ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell, mennyi van elöregedve. Amikor a levegő kiengedjük belőle, és a futófelületét, vagy az oldalát kicsit összenyomjuk, és látjuk, hogy azon repedések vannak, azt bizony ki kell cserélni A dolog nehézsége az, hogy felfújt állapotban ezek a repedések nem látszanak, így ha nem végezzük el ezt a vizsgálatot, nem is derül ki még alapos szemrevételezés esetén sem, hogy ez a gumi bizony elöregedett. 

A fékek

     A fékek állapota az egyik legsarkalatosabb része a témánknak. A fékek hasznosságát gondolom senki előtt nem kell bizonygatni. A KRESZ előírása szerint a kerékpárunkon kötelező felszerelések közé tartozik a két, egymástól függetlenül működő fék. Pont. (A képen egy rosszul beállított V-fék látható.)

http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/baleset-megelozes/aktualis/a-kerekpar-kotelezo-tartozekai,

     A szabály, az szabály ezzel nem lehet vitatkozni. Tehát olyan nem fordulhat elő, hogy csak az egyik fék működik. Ezt azonban érdemes tisztázni, mitől fog működni egy fék a megfelelő hatékonysággal. Fontossági sorrend nélkül feltétlenül kell:

• megfelelő tisztaságú felni (felnifék esetén)
• jó állapotú fékbetétek
• sértetlen bowdenház
• sértetlen, könnyen mozgatható bowden
• könnyen járó fékkar
• illetve jól beállított féktestek.

Csak ennyi. 

Lássuk részletesen:

     A megfelelő tisztaságú felni sok esetben nem egyértelmű. Ezt úgy érthetjük meg jobban, ha fogunk egy darab fehér törlőpapírt, némi tiszta alkoholt, és végig töröljük az alkohollal átitatott papírral a felni azon részét, ahol a fékbetéttel érintkezik. Máris látjuk, mennyire koszos tud lenni akkor is, ha mi épp tisztának gondoljuk. 

     A jó állapotú fékbetét nem egyenlő a még megfelelő vastagságú gumi betéttel. Figyelni kell a kopási mintára, azaz megfelelően kopik e, az megfelelően felfekszik a felnire, és ott egyenletesen kopik, valamint mennyire puha. Az idő vasfoga sajnos nem kedvez ennek az alkatrésznek sem, így az egy idő után felkeményedik, és a fékerő hatásfoka jelentősen romlik. Ha nem vizsgáljuk rendszeresen, de nyikorgó hangot hallunk felőle, az egészen biztos, hogy ezt jelzi. 

     A sértetlen bowdenház sem egyértelmű talán első hallásra, mivel a sérült bowdenházban is csúszik valamennyire a bowden. Ennek a kérdésnek az eldöntésére sajnos nem létezik más módszer, mint a csere. A csere esetén rögtön fogjuk érzékelni a különbséget, mennyivel könnyebb azt mozgatni. A megfelelően könnyű morgás egyik előfeltétele a gyors megbízható fékezésnek. 

     Amennyiben bármelyik alkatrész megfelelőségével, működő képességével kétségeink vannak, érdemes szakemberhez fordulni, aki egy pár perces átvizsgálással jó eséllyel pontosan meg tudja állapítani a hiba okát.

     Örök érvényű, hogy a részletekre odafigyelés rengeteg bosszúságtól tud bennünket megszabadítani, így érdemes magunknak is foglalkozni ezekkel. Vagy ha erre nincs lehetőségünk, szakemberre bízni, és elvinni szervizbe.